,

#19 VEZÉRGONDOLATBÓL FUNKCIONÁLIS UTASÍTÁS

Gyere velem, én sem megyek sehova!?

VEZÉRGONDOLAT: Komplett egyetemi disszertációkat nem futtathatsz le a fejedben a játék közben, de egy-egy vezérgondolatot igen.

KATEGÓRIA: Bemelegítés

Elindult az ATTILA APRÓ official

Vége a tartalomgyártásomban is a nyári szünetnek. Első lépésben egy YouTube-csatornát indítottam.

Kérlek, azzal kezdd, hogy iratkozz fel a csatornára, nyomj a csengőre és lájkold azokat a videókat, amelyeket már megnéztél! Várlak tehát a YouTube-on is és az önkéntes támogatóim közé is. Ha már támogatsz, akkor pedig hamarosan jövök a szezon első osztályfőnöki tréningjével, de kérdezhetsz, véleményt mondhatsz közben bármely platformon, ha úgy érzed… 

Kiegészítés; az említett tartalmak valóban elkészültek és fel is kerültek, de mostanra letisztítottam a felületet, kivettem az ajánlós videókat és kicsit más, igényesebb irányt vesz a csatorna (2022.01.20). 

ELMÉLETI ALAPOK ÉS JAVASOLT PRAKTIKÁK

Vezérgondolatból funkcionális utasítás – 1. rész

BEÉPÍTÉS A GYAKORLATBA

TÉMA ELMÉLYÍTÉSE

A témával kapcsolatban először ismerd meg elődeink gondolatait például Ferenczi Attila műveiből;

Vezérgondolatból funkcionális utasítás – 2. rész

1. VEZÉRGONDOLAT: INKÁBB TÖBB LEGYEK, MINT KEVÉS!
 
Ehhez a vezérgondolathoz, amit most itt levezettem, abból az irányból is eljuthattam volna, hogy van egy másik vezérgondolatom, amit sokéves tapasztalatokra építve fogalmaztam meg, miszerint MINDEN VALAMIREVALÓ EDZŐ SOKKAL JOBBAN SZERETI AZ OLYAN JÁTÉKOSOKAT, AKIKBŐL FARAGNI KELL, MINT AZOKAT, AKIKBE TÖLTENI KELLENE!

2. VEZÉRGONDOLAT: AMIKOR MÁR LÁTSZIK, HOGY KIHOZZÁK, AKKOR SPRINT AZONNAL VISSZA A LABDA VONALA MÖGÉ!
Ezt kiegészíthetjük bizonyos játékosok felmentésével, akik maradnak preventív támadóként a labda vonala előtt, de meghatározhatjuk konkrétan a visszazárás mélységét is. Egy a lényeg, hogy a logikája egészen más így, mint amit egy esetleges kiszabadult labda esetén általában követnek a rossz vezérgondolat és ebből kifolyólag félkész edzői utasítás mentén futballozó csapatok. Magyarul elindítják a letámadást és folytatják azon a logikai íven a labda kergetését, amin a letámadás működik, de ezzel kiejtik a fél csapatot, mert nem a labda és a kapu közti legrövidebb, sőt összes utat zárják le a lehető leggyorsabban, hanem pont a kapujuk felé terelik a játékot, ha a letámadásból következő magasan felvett pozícióból folytatják a labda mindenáron hajszolt megszerzését.

1. kép: Magasra feltolt védekezés

2. kép: Elindított magas letámadás

Megjegyzés; ebben a verziójában a magas letámadásnak általában akkor sül be az ellenfél, ha beleesik a csapdánkba és kihozza a labdát a balszélső védőjére

3. kép: Teendő olvashatóan kimenekített labda esetén

Megjegyzés; Eldönthető, hogy a center vagy a 10es pozícióban játszó játékos (esetleg más) marad-e preventív támadóként a labda vonala előtt 

Ez egyfajta logikai íven felépített kerek elképzelés a támadás-védekezés egyensúlyának fenntartását szem előtt tartva, aminek az előzetes vezérgondolata a teljes körre vonatkozóan lehetne az, hogy MIND VÉDEKEZÉSBEN, MIND TÁMADÁSBAN LEGYÜNK FELKÉSZÜLVE AZ ÁTMENETRE EGYIKBŐL A MÁSIKBA ÉS FORDÍTVA, ehhez aztán meghatározzuk a vezérgondolatot, hogy mi van, ha labdátszerzünk és kik lesznek a preventív védők, akik felkészülnek az esetleges labdavesztésre, illetve mi van, ha kihozzák a szorításból a labdát (erre fogalmaztam meg azt a vezérgondolatot, hogy; Amikor már látszik, hogy kihozzák, akkor sprint azonnal vissza a labda vonala mögé egy meghatározott blokkot képezni) és konkrétan megjelölni a preventív támadót, támadókat, akik felkészülnek az esetleges labdaszerzésre. Így kerek a sztori, mert néhány vezérgondolattal összeállhat mindenki fejében a szándékok szintjén a teljes kép.

KONTROLLPONT:

– Ismételd át vagy futtasd le magadban, hogy tisztában vagy-e a preventív védő és támadó jelentésével! (Módszertani összefoglalóban is va róla szó) egy saját vezérgondolatot, alakítsd át magadnak funkcionális utasítássá és figyeld meg az edzéseken a következményeit; első és legfontosabb, ami mérendő egy vezérgondolatnál, hogy eléggé asszociatív-e… az jut-e róla eszedbe, amire gyártottad? Aztán jöhet a következmények kiértékelése.
– Gondold át az edződ legfontosabb utasításait és beszélj vele, ha gond van velük a gyakorlatban vagy formáld magadra, ha nincs lehetőség a párbeszédre! Kezdetnek emelj ki egyet! De innentől mindig ereszd át ennek a tréningnek a szűrőjén, ha kapsz egy konkrét utasítást!
– Edzőként vizsgáld felül az utasításaidat! Amelyik nem a várt eredményt hozza, ott menj vissza egészen a vezérgondolatig, ami szülte azt az utasítást! Kezdd el egyetlen kedvenc utasításoddal, hogy részletesen felboncolod! Lehet, hibát talász a logikájában, de az is lehet, hogy pont a zsenialitásáról bizonyosodsz meg. Lényeg, hogy ha játékszervezési téma, akkor a támadás-védekezés egyensúlyának fenntartása legyen benne erősen.
– Érdekességképpen gyárts arra egy vezérgondolatot, majd funkcionális utasítást, ha sikerül a letámadás és megtörténik a kívánt labdaszerzés! (Mert attól még arra is gondolni kell, hogy mi átbeszéltük most azt az esetet, amikor épp sikerül kihozniuk, de mi van, ha nem, és számunkra legjobb forgatókönyv valósulhatna meg)
– Utána gondold azt is át, hogy milyen alternatívák vannak még ezen az ebben a tréningben felvázolt azonnali visszazáráson kívül a támadás-védekezés egyensúlyának biztosítására!? Nézz meg néhány topcsapatot, hogyan oldják ők meg, mert egyáltalán nem biztos, hogy csak azonnali visszazárással lehet; lehetnek más logikára épülő vagy például vegyes megoldások is… aztán keress hozzájuk vezérgondolatokat, funkcionális utasításokat!

NE FELEDD, A JÓ VEZÉRGONDOLAT RÖVID ÉS IRGALMATLANU ASSZOCIATÍV A SZÁMODRA, A JÓ UTASÍTÁS MEG KONKRÉT FUNKCIÓVAL BÍR, VAGYIS HASZNOD VAN BELŐLE, NEM PEDIG ZAVARÓ ÉS MEGFOGHATATLAN.

http://www.futballszakkonyv.hu

Esetleg hallgasd meg az Alex naplója című audionaplót, annak is a 11. epizódját, melyben zárásként összeszedtem az előző 10. rész vezérgondolatait egy csokorba.

És itt a blogban listázom az eddigi tréningek vezérgondolatait, kicsit még az ismétlés jegyében.

18 tréning, 15 vezérgondolat a ’20/21-es szezonból;

#01 Olyan mélységig ismerd meg a karakterépítés 4 építőelemét, hogy utána a tréningekben el tudd kezdeni fogaskerekekké alakítani őket!

by aa

#02 A fejleszthetőséghez alapvetően elegendő csupán két típusra osztani a középcsatár posztot, ez a két véglet a kilences és a kilencésfeles – a köztük húzódó skálán pedig az egyedi árnyalatokat a karaktert meghatározó tulajdonságokból kiemelt ellentétpárok egymáshoz viszonyított aránya mutatja meg a személyiség-konstrukciódban. Mondhatni, hogy ezekkel az arányokkal játszunk, amikor építjük a karaktered. 

by aa

#03 Soha nem érdemes megengedni, hogy tökéletes beavatkozó távot tudjon tőled tartani a védőd, mert akkor bárhova érkezzen is a labda, neki lesz előnyösebb a szituáció. Olyan helyezkedés indokolt, amellyel a beavatkozó távon jócskán kívül vagy belül fogsz pozíciót a védődhöz képest. 

by aa

#04 Mondjuk úgy, hogy egy meccsbe 100 egység energiával mész bele, ami folyamatosan csak fogyni fog a játékidő végéig; egyrészről ezért nem mindegy, hogy konkrétan mire használsz belőle és mennyit; másrészről pedig, mint kiváló középcsatár nem engedheted meg magadnak, hogy a feladatkörödnek egy teljes ciklusában egyszer se legyél a helyeden, vagyis ott, ahonnan valós esélyed van a gólalkotáshoz kapcsolódni. 

by aa

#05 A beérésedtől már nem vállalhatsz el szinte soha olyan szerepeket, amelyek nem állnak jól neked, addig viszont érdemes kísérletezni. 

by aa

#06 ELSŐ ÖSSZEGZÉS

#07 A labda nélküli játékosok határozzák meg a játék lehetséges folytatási irányait azzal, hogy adják a jeleket, mégpedig úgy, hogy a labdás tudja azokat venni, majd kiválasztani közülük térben-időben-dinamikában a szándékához képest a legjobbat.

by aa

#08 A nem előre megbeszélt, begyakorolt figuraként kötelezően beépített elzárás a kollektív önzőség megjelenítésének talán legmagasabb szintje a pályán. Még a gólpassznál is magasabbrendű emberi kvalitás, hiszen nem kerül a neved mellé semmi. Önzetlen és önkéntes húzás a csapat érdekében, a kollektív siker érdekében. 

by aa

#09 A védelmi láncban a láncszemek között egy jól időzített és tökéletesen kivitelezett leválással optimalizálhatod a helyzetbehozás és a helyzetbekerülés lehetőségének feltételeit. 

by aa

#10 A ráállás után nem az a kérdés, hogy kapcsolódsz-e tovább a gólalkotáshoz – az egyértelmű, főleg ha középcsatárnak hívnak -, hanem hogy adod-e a következő jelet, azaz leválással vagy lefordulással kötöd; vagy nem adsz új jelet, hanem elzárással igyekszel folyosót nyitni valamelyik társnak vagy a labdának. 

by aa

#11 Éshát az lenne a tuti, hogy amikor a labdás játékos már a tizenhatoson belül van, sőt ziccerbe kerül, akkor a nyomás az nem fokozódik rajta, hanem ponthogy csökken. Ott kezd el megnyugodni. Ott már nem neki kell kapkodnia, hanem a védelemnek.

by rj

#12 MÁSODIK ÖSSZEGZÉS

#13 A támadásvezetésnél a középcsatár első gondolata mindig a direkt helyzetbekerülés lehetőségének kialakítása. Utána jöhet minden más. 

by aa

#14 A lényeg az, hogy mielőtt a labdás társad döntene a folytatásról, ki kell választanod egy középpályást, akire kartávolságon belül, szorosan ráhelyezkedsz nyitott alapállásban, végig kontrollálva őt a kezeddel, beavatkozó távon jócskán belül és úgy kéred el a labdát, majd az első érintéseddel kiejted és lépéselőnyt kreálsz vele szemben. 

by aa

#15 Még az ösztönösen játszó igazi tehetségeknél is kulcskérdés, hogy mennyire sikerül helyzetbehozni a jó ösztöneiket megfelelő és tudatos praktikákkal. Hiába jók ugyanis az ösztönök, ha nincs alkalom azokat előhívni. 

by aa

#16 Jelenlegi célom, hogy minél több értelmes beszédet tegyek elérhetővé, ami majd reményeim szerint egyszercsak túlcsordul és hangosabbá válik, mint a káros zaj.

by aa

#17 Én mindig mindenkivel lelkesen próbálom megértetni, hogy például a tartalékcsapatoknak mekkora jelentősége van, hiszen ott kell feltuningolni a felkészíteni, felnőttbe integrálni kívánt játékosokat. Ott sokkal nagyobb és nehezebb teher alá kell helyezni folyamatosan a játékosokat, hogy már egy dokumentáltan is felkészített és letesztelt, versenyérett játékos kerüljön az első kerethez, akinek ott már könnyebb dolga lesz, mert a kiképző tuning-időszakban teljeskörűen letesztelte a klub; a vezetőedző már úgy kapja meg, hogy tisztában van vele, hogy mire számíthat az adott játékostól, mert kap egy komoly dokumentációt arról, hogy mit is tud, miken is ment keresztül az elmúlt pár szezonban az adott tehetség. De ezt nagyon komolyan kell venni és olyannak kell lennie ennek a tuning-időszaknak, hogy a felnőtt csapatban a vezetőedző már bármit kér, az kevesebb legyen, mint amit a tartalékcsapatban elvártak tőle és ő saját magától. Nem véletlen, hogy Németországban és Hollandiában is a felnőtt előtti közvetlen lépcsőfok gyakorlatilag egy testi, lelki, szellemi kínzás, ami egy sorozatos teszt. De nem a lojalitásod vagy a seggnyalásod minőségének tesztje csupán, hanem az emberi tartásod és a fizikális, valamint az intellektuális tűréshatárod maximális kitolása. És aki mindezt kibírja, annak gyakorlatilag felüdülés lesz a felnőtt keretben az új élet, ahol minden idegszálával a taktikai feladatok, a feladatköréhez tartozó praktikák beépítése lehet a fókuszban. És nyilván sokkal könnyebb úgy beilleszkedni, ha nem egy durván oxigénhiányos állapotban van az agyad a 10. perctől. Szóval minden szempontból már készen vagy, csak a karakteredet illeszteni kell a mérkőzéstaktikához. Nem is az alaptaktikát kell már megértened, mert azt előzőleg elsajátítottad.

/részlet a Szakkommentek című kiadványból; 89-90. oldal/

#18 HARMADIK ÖSSZEFOGLALÓ

Emellett Ferenczi Attilával közös kiadványunk, a Szakkommentek is tele vannak hasznos vezérgondolatokkal, amelyek az NB1 tavaly tavaszi szezonjából születtek.