#02 KÖZÉPCSATÁRPROFILOK

Milyen típusú középcsatár lehet belőled önmagad legjobb verziójának dimenziójában?

A tréning vázlatát követheted a blogban, a bővebb magyarázataimat pedig hallgathatod podcast formájában.

KATEGÓRIA: Bemelegítés

Középcsatárprofilok – audio

VEZÉRGONDOLAT:

A fejleszthetőséghez alapvetően elegendő csupán két típusra osztani a középcsatár posztot, ez a két véglet a kilences és a kilencésfeles – a köztük húzódó skálán pedig az egyedi árnyalatokat a karaktert meghatározó tulajdonságokból kiemelt ellentétpárok egymáshoz viszonyított aránya mutatja meg a személyiség-konstrukciódban. Mondhatni, hogy ezekkel az arányokkal játszunk, amikor építjük a karaktered. 

by aa

Definiálás és felosztás

Alkalmazott megközelítések:

  • a magyar nyelv és tradíció aspektusa
  • a jelenlegi nemzetközi elvárások aspektusa
  • a potenciál és a fejleszthetőség sajátos aspektusa

A magyar nyelvből és tradícióból fakadó definiálás

Kaptál egy óriási versenyelőnyt ahhoz, hogy mindenkori csapataidban te legyél A KÖZÉPCSATÁR, mégpedig az anyanyelveddel, hiszen a magyar szókincsgazdagsága és grammatikai összetetsége lehetőséget ad az átlagosnál magasabb szintű összefüggések átlátására.

A KÖZÉPCSATÁR szó üzenete így a határozott névelővel együtt:

A – a határozott névelő jelöli, hogy nem egy a sok közül, hanem egyedi vagy

KÖZ/KÖZÉ – a védők vagy védők és középpályások között/közé beépülő vagy

KÖZÉP – vadászterületed a cetrális tér, középről indított mozgásmintákkal építkezel és igazodási pontként is funkcionálhatsz

CSAT – feladatod összekapcsolni, összecsatolni a csapatod az ellenfél hálójával

CSATÁR – igazi presztízscsatákat vívsz, folyamatosan csatározol gondolati és cselekvési szinten egyaránt

TÁR – sajátos ötlet- és készségtárral rendelkezel az eddig felsoroltakhoz

ÁR – önmagadat, csapatodat és ellenfeledet is beárazod

Csak a játék kedvéért valami ilyesmi lehetne ebből levezetve A Középcsatár magyaros definíciója:

Egyedi élmény-erőforrás-értékrend hármassal rendelkező, védők és csapatszintek közé beépülő, centrális térből indított mozgásmintákkal csatározó, a gólalkotás igazodási pontjaként sajátos ötlet- és készségtárral bíró, a játék minőségét komplett beárazó intelligens ragadozó. 

by aa

Gyakorlási lehetőség:

  • Ha Neked összeáll egy jobb, velősebb, kifejezőbb, akár más nézőpontú definíció, akkor nyugodtan küldd el nekem a footballcodeinstitute@gmail.com mail címre, mert érdekel.
  • Esetleg haladj végig az iménti szótagoláson és nézd meg – bár elég tág értelmezés, de egy elsőkörös viszonyítási alapnak nem rossz -, hogy mennyire van benned, a személyiségedben, a játékodban a magyar nyelvből eredő középcsatár!?

Ferenczi Attila magyar tradíciókutató elmondása alapján a régi könyvek közül többnek is van olyan fejezete, ahol leírja az egyes posztok szerepeit, feladatait, de ezek általános leírások, azonban arra majd’ mindegyik rávilágít, hogy egy adott poszthoz több szerep is köthető, viszont csak középcsatárként magát a posztot (1.) említik, vagyis először a visszavont center, a visszavont fedezet, a visszavont szélső esetében jelenik meg egy olyan opció, hogy maga a poszt valójában minimum két posztot (2.) takar.

1. csak az eredeti helyét

2. a visszamozgással betöltött és a kiinduló helyét

Majd látni fogod, hogy a sajátos megközelítésemben is ez a magyaros gondolkodás, a magyar észjárás adja mindennek az alapját, de előbb nézzük meg, hogy a nemzetközi piac miként tipizálja a középcsatárokat, hiszen nemzetközi mércével csak úgy tudsz mérni, ha ismered a viszonyítási pontokat.

A jelenlegi nemzetközi definiálás és felosztás

Szemléltetés szempontjából a scisports.com holland Data Science cég tipológiáját használom fel, akik nemzetközi hírű szakemberek, az európai szaksajtó és a videojátékok által használt terminológiákból vezettek le 22 játékos-szerepkört és szolgáltatásaikban kluboknak mesterséges intelligencia segítségével leszűkítik a célpontokat, illetve játékosoknak segítenek az érdeklődők közül a leginkább testhezállót kiválasztani.

Az alábbi illusztráció mutatja mind a 22 elkülönített típust, melyekből 5 vonatkozik a középcsatárok beazonosítására.

Nézzük akkor sorjában:

TARGET MAN

  • fizikailag nagyon erős
  • igazi célpont a védőknek és a társaknak is, mindig a célkeresztben van mindkét csapat oldaláról
  • magát és másokat is képes helyzetbehozni fizikai stresszhatást gyakorolva
  • talajon a fedezés, a labda megtartása, levegőben pedig egyértelmű uralkodásra törekvés jellemzi
  • képességeivel lehet a támadások fókusza, de tereprendező szerepe is lehet, ha más a kijelölt fókusz a csapatban

SHADOW STRIKER

  • kollektíven önző, gól és gólpassz egyenértékű nála
  • technikailag átalg feletti képzettséggel rendelkezik, nagyon labdabiztos és minden szögből, távolságból jól lő
  • a másik csatár árnyékában/árnyékából játszik
  • rendkívül jól variál a távolságokkal
  • középpályás erényei is vannak, de inkább csatár, mert a gólalkotáson van a fókusza, csak esetenként képes több lépés távolságból indítani
  • általában az ellenfél védelme és középpályája között barangol – ha a vonalán áthaladt a labda – és felkészül a labdaszerzés pillanatára

PRESSING FORWARD

  • prioritás nála a folyamatos nyomásgyakorlás a védőkre és a kapusra az ellenfél védőharmadában
  • magas sebességre és speciális állóképességre van mindehhez szüksége
  • komoly szerepe van a labdaszerzés előkészítésében, hiszen pressziójával kiszámítható keretek közé szorítja az ellenfél labdakihozatalát
  • következményként képes saját és mások helyzetbehozására is
  • erős mentális tűrőképessége van a szinte állandó nagy fizikai terhelés elfogadására

POACHER

  • önző, csak a befejezés érdekli, csak arra koncentrál
  • helyzetbekerüléshez mindig megtalálja jókor a jó területeket és pozíciókat
  • kiválóan fejez be minden testrésszel közelről
  • sokszor képes kikerülni a védők figyelméből és lépéselőnyt szerezni ezáltal
  • lesipuskás vagy orvvadász is lehet a magyar megnevezése
  • kimagaslóan jó a helyzetfelismerő- és a helyzetteremtő képessége is a támadásépítés végső fázisában

MOBILE STRIKER

  • mozgékony, elmozgó, elszakadó felfogásban játszik
  • elsősorban a védelem mögötti térre összpontosít
  • kiválóan indul be, ergo indításokkal hozható leginkább helyzetbe
  • 1:1 ellen minőségi fölényt jelent
  • nagyon dinamikus labdával és anélkül is
  • kontrára és tempótámadásokra is alakalmas
  • gyakran nyit középről szélre
  • kiválóan kihasználható általa a labdaszerzés utáni átmenet

Megemlítenék még egy profilt, amely ugyan nem szerepel a hollandok felosztásában, mert lehet, hogy beleférhet valamely más típusba – például a shadow striker leírása is passzolhat hozzá -, de a németek Thomas Müller játékára mégis külön kategóriát hoztak létre.

BÓNUSZ A NÉMET SZAKIRODALOMBÓL:

RAUMDEUTER

  • a térkutató
  • lézeng a pályán és állandóan keresi a megnyiló területeket
  • nem csak az egyértelműeket, hanem a véletlen éppen megnyílókat is képes észlelni és oda befutva kihasználni
  • kiszámíthatatlan futásvonalakon mozog, nehezen modellezhető
  • mérkőzés-statisztikái semmitmondóak, látszólag semmit sem csinál, csak eldönti a meccset, csak a végeredményre gyakorolt hatása számít

Régebben az nso.hu is írt a témában:

http://www.nemzetisport.hu/magyar_valogatott/nikolicsbol-center-helyett-magyar-mullert-csinalhat-storck-2492561

A régebbi aProactive megközelítés

Ezekután felvezetném a sajátos megközelítésemet, egy régebbi kiindulópontomból indítva…

2014

„Kilencesek exclusive tábora” Hévízen

Megközelítés:

  • a középcsatárok miként, milyen jelekkel  próbálnak kapcsolódni a társakhoz, milyen arányban használnak párharckerülő és -kereső szignálokat
  • a résztvevő gyerekek ismerkedjenek meg különböző típusmozgásokkal és találják meg a belőlük fakadó, hozzájuk illő felfogást és az ahhoz társítható mozgásmintákat
  • párhuzamosan fejlődjön az önismeretük, a játéktudásuk és a proaktív futball-intelligenciájuk
  • ha visszatérnek a klubjukba, még inkább a fejlődésük szolgálatába tudják állítani az ottani edzéseket

Központi téma:

  • a játékfeladatok megoldása, hiszen a játékhelyzet-megoldás és a játékhelyzet-teremtés algoritmusában egyaránt szerepel – előző esetében a már kialakult játékhelyzetet oldod meg a játékfeladaton keresztül, míg a második esetében a játékfeladaton keresztül alakítod ki magát a játékhelyzetet
  • a játékfeladatok közül a labdaszerzés utáni pillanatok, a saját labdabirtok, azaz a labdakérés-labdafogadás-labdatovábbítás hármasa – ebből is kiemelten a labdakérés
  • 4 alapjel; labdafelélépés és a konkrét ráállás a védőre, mint párharckereső, valamint a leválás és a beindulás, mint párharckerülő szignálok megismerése, változatos használata, különböző kombinációi

Két fontos szabály:

  • Mindig a labda nélküli játékos határozza meg a lehetséges folytatást azzal, amilyen jelet ad! Fontos, mert amelyik csapatnál ezt a szabályt nem fektetik le, annál gyakori lesz a „nesporazum”, ahogy a szerbek hívják egymás meg nem értését. Szóval mindig a labda nélküliek adják a jeleket, melyek közül a labdás választ, de semmiképp sem ő találja ki, hogy a szélső most inkább induljon, mikor az épp visszalépett felé. Na de mikor ideális a jeladás?
  • Pontosan akkor add a jelet, amikor a labdás társ tudja azt venni! Rengetegszer előfordul, hogy rossz a mozgás megindításának időzítése, mert a labdás még nincs birtokában a labdának, pattog előtte vagy bármi miatt a szűk figyelem állapotában van,ezért például lesre futsz, ha korán indulsz,
    akkor adod a jelet, amikor már ismét nem tudja venni, mert elmulasztottad az optimális pillanatot és újra a szűk figyelem állapotába került vagy más irányban kezdte el keresni a folytatás lehetőségét.

A labdát kérheted T2 és T3 szerepben is, melyről tanulhattál a módszertani összefoglalóban (46. oldal) is. És még rengeteget fogsz a témával találkozni a tréningekben.

Gyakorlási lehetőség:

Mostantól beviheted a játékodba, hogy;

  • T1 szerepben, azaz labdás játékosként, mindig a labda nélküli társak jeladásaiból válaszd ki a megfelelő folytatási irányt, ne te találd ki, hogy hova kellene mozogniuk
  • T2 szerepben akkor add a jelet, amikor a labdás tudja venni, T3-ként pedig, amíg a labda úton van T2 felé
  • változatosan használd mind a 4 alapjelet – tökéletes terepet biztosítanak a különböző labdatartó gyakorlatok

Mielőtt még az említett táborban belementünk volna a különböző típusok jellemzésébe, bekalibráltuk általánosságban a középcsatárok helyét a térben és funkcióit az időben.

ELLENFÉL LABDABIRTOKÁBAN a labdaszerzés előkészítésének fázisában általában;

  1. feltolt védekezés esetén a támadóharmadból indítva a becsatornázás és a letámadás,
  2. középpályás zárásból a középkör tetejéről a terelés, konkrét passzsáv lezárása és a kitámadás (előre meghatározott vezérlő jelekre a letámadás megindítása) vagy épp az ellenfél középpályásának megtámadása takarásból mögüle váratlanul,
  3. saját térfélre visszazárva pedig a tömör blokk megtartása csapatszintű szélességi és mélységi szűkítésekkel…

…a leggyakoribb kérés az edzők részéről a középcsatároktól.

A labdaszerzés pillanatában, de az átmenet után LABDABIRTOKBAN a labdakihozatal előkészítésében is helyezkedhetsz középcsatárként;

  1. lesen (előkészítve az elényt az érkezéshez),
  2. leshatáron (készenlét kiugrásra),
  3. zsebben (ellenfél védelme és középpályássora közti senki földjén megjátszható, fogadó- és folytatóképes pozícióban) és
  4. visszalépve egészen a középpályássorban is (labdakihozatal segítése).

Mindezt szélességben is variálhatod.

A labdakihozatalba az előkészítésből továbbgondolva kapcsolódhatsz is, de ki is maradhatsz egyfajta sajátos veszélyességi sorrendet követve.

A támadás-befejezés előkészítésében a helyzetbekerülés és/vagy a helyzetbehozás a feladatod.

A támadás-befejezés pedig megegyezik a helyzetkihasználással.

Labdavesztésnél visszatámadni vagy rendeződni szükséges, illetve ha a vonaladon áthaladt a labda, akkor az átalakulásaitokban felkészülni közvetlenül a labdaszerzés utáni pillanatokra.

Miután mindezt felvázoltam a gyerekeknek, belemerültünk, hogy milyen is a párharckereső, a párharckerülő és az érzékcenter…

A párharckereső center;

  • az erőforrásai arra predesztinálják, hogy érdemes keresnie a testkontaktusokat, hiszen várhatóan azokból az esetek többségében jól fog kijönni
  • asszertív, exhibicionista, viszonylag kevés művészi hajlammal
  • reális, néha túlértékelt testképpel (ez nem feltétlenül rossz, mert nem tudják, hogy lehetetlen, így hát megvalósítják)
  • stabil, magas, erős testalkat

Ebből a végére általában az a készségtár alakul ki, hogy;

  • remekül fedezi a labdát, megtartja,
  • levegőben uralkodik,
  • lendületből érkezve nagyon nehezen tartható a nagy test,
  • bármit kapuraerőltet,
  • célszemélyként képes a figyelmet elvonni és másokat helyzetbehozni,
  • cselrepertoárja elsősorban a hátulról érkező védőkre veszélyes; lekészít vagy befordul
  • pontrúgásoknál feszíti, stresszeli a védelmet folyamatosan.

A párharckerülő center;

  • erényeiből levezetve inkább az a logikus, hogy kerülje a testkontaktusokat
  • fürgesége, rafinált
  • kiváló a súlypontjátéka, ritmus- és irányváltásai
  • jól időzítve kerül ki a védők látómezejéből
  • kifinomult a rúgótechnikája

Így olyan készségtárat alakít ki, mellyel;

  • a kulcspillanatokban lépéselőnybe kerül duel nélkül
  • kulcsszereplő tud lenni változatos módon a gólalkotásban
  • cselrepertoárja elsősorban szemből, esetleg oldalról érkező védők ellen hatékony

Az érzékcenter;

  • hozzávetőlegesen 50% párharckereső és 50% párharckerülő potenciállal rendelkezik
  • mindkét felfogásban képes játszani, ezért az érzékén múlik, hogy mikor mit alkalmaz
  • Joker típus
  • jellemző rá a játékosság és a magas művészi hajlam
  • egészen soklépéses bontásokra is alakalmas (nem veszti el a fonalat)
  • helyes az énképe
  • érti és érzi a játék összefüggéseit
  • ha kell, magára vállalja a felelősséget, ha az kell, akkor szinergiákat alakít és felerősíti a társait
  • ügyes, kifinomult labda- és ütemérzékkel rendelkezik
  • cselrepertoárja kiterjed szemből, oldalról és hátulról érkező védők elleni lépéselőnykreálásra egyaránt
  • társaknak kiszámítható, ellenfélnek kiszámíthatatlan

Ebből a készségtárból következik, hogy;

  • jól váltogatja az egyszerű és a kombinatív kezdeményezéseket
  • változatos, ezért kiszámíthatatlan, ígyhát veszélyes és eredményes
  • változatosak az élményforrásai, élvezi a gólt és a gólpasszt, de még az utolsó előtti passzt is, ezért állandósult jellemzőjévé válik a kollektív önzőség

A továbbfejlesztett aProactive megközelítés

A tradicionális magyar futballgondolkodás egy kiváló kiindulópont, a nemzetközi meghatározások pedig kiváló célok, vagyis piaci elvárások, de a kettő közé kell egy olyan tipológia, amely az utat támogatja a gyökerektől a megfelelésig a nemzetközi elvárásoknak. A tradíció identitást ad a potenciálnak, a nemzetközi tipológia pedig nagyon jó a beazonosításra, azaz megmutatja, hogy mi számít beváltnak. MEGTALÁLNI SEGÍT, NEM FEJLESZTENI. Olyan tipológiát szeretnék kialakítani, amely kompatibilis a nemzetközi beazonosítási szokásokkal, de nem csak a beazonosításban, hanem a játékminőség fejlesztésében is katalizátor.

JÁTÉKMINŐSÉG = STÍLUS + HATÉKONYSÁG

STÍLUSTÉRKÉP

Több nézőpontból is érdemes elkészíteni egy radartérképet, ha a potenciált jelenlegi vagy lehetséges kontextusában szeretnénk bemérni, vagyis igazából a potenciál bemérése konkrét környezetre célozva értelmezhető igazán. Pont az a lényeg, hogy mit tudhatsz vajon kihozni magadból abban a környezetben, ahol jelenleg mocorogsz vagy ahová illeszteni szeretnének vagy – megfordítva – olyan környezetbe próbáljanak illeszteni, ahol maximálisan ki tudsz bontakozni. Na de nem mindegy, hogy ez a kiválasztási és illesztési szándék téged milyen állapotban ér;

folyamatosan önmagad legjobb verziójában szerepelsz a kínálatban

vagy

állandó csúszásban vagy?

A folyamatos fejlesztésre ítélt stílustérképem tartalmazza – 13 ellentétpárként – azokat a tulajdonságokat, beazonosítható arányokat, melyekre építhető egyfajta tudatos és szisztematikus fejlesztés, kivédve ezzel az időveszteséget, amely általában abból ered, hogy a kereslet és a kínálat nem találkozik, mert a szereplők elbeszélnek egymás mellett közös nevezők hiányában.

Gyakorlási lehetőség:

Azért javaslom, hogy már itt a bekapcsolódásodnál, a karaktered építését azzal kezdd, hogy megpróbálsz minél több nézőpontból megfogalmazott véleményt begyűjteni, hogy minél pontosabban belőhesd az irányt, amerre a fejlesztésedet navigálni érdemes, mert közös nevezőre tudod hozni az élményeidet, az erőforrásaidat és a futballkörnyezeted elvárásait. Kövesd az alábbi logikát!

ÉNKÉP

Amennyiben elkészíted saját nézőpontodból a radartérképet, azt a kérdést válaszolva meg, hogy:

  • Milyen vagyok jelenleg saját magam szerint?

Akkor lesz egy őszinte képed a jelenlegi stílusjellemzőidről.

HOZZÁTARTOZÓI KÉP

Ha megcsináltatod pl. szülőkkel, barátokkal, régi edződdel, bárkivel, aki ismer, akkor választ kapsz arra a kérdésre, hogy:

  • Milyennek látnak mások kívülről?

ÁLOMKÉP

Ezután beállíthatod a skálán az arányokat úgy, hogy miként képzeled el magad, amikor minden klappol és a karriered csúcsán vagy. Gyakorlatilag az a kérdés lebegjen előtted, hogy:

  • Milyen szeretnék lenni?

EDZŐI KÉP

Érdemes összegezned a rád vonatkozó, kimondott vagy kimondatlan stílusszintű, profilodra vonatkozó elvárásokat a jelenlegi csapatodban, mert lehet, hogy lépcsőzetes kompromisszumokra lesz szükséged ahhoz, hogy haladni tudj párhuzamosan a csapattal. Mindenképp figyelembe kell venned, hogy:

  • Milyen kellene, hogy legyek az edzőm elvárásai szerint?

PIACKÉP

Végül, ha ezeket a véleményeket egymásra montírozva nézed a stílusod térképén, akkor tudod lokalizálni az eltéréseket, mérlegelni a módosítások szükségességét és egész jól kirajzolódnak majd az egyértelmű alapjellemzők, a deficitek forrásai, a meghatározó élmények és a csak továbbfejlesztendő, de már jelenleg is jól működő tulajdonságok stb. Szóval belőhető stílus szempontból a távolság aközött, ahol most tartasz és amilyen reálisan lehetnél, ha őszintén kitöltöd, azt a kérdést megválaszolva, hogy:

  • Milyen lehetnék nemzetközi környezetben, mint önmagam legjobb verziója?

Ez a reális optimum lehet a fejlesztés irányadója.

PÉLDA AZ ÉNKÉP MEGRAJZOLÁSÁRA

Mutatok egy példát az első kérdésből kiindulva, annyi módosítással – mivel ezt saját egykori önmagamról készítettem utólag -, hogy nem ilyen vagyok, hanem ilyen voltam aktív játékosként. Szerintem.

aProactive CF stílusközpontú radarkép magyarázata

Röviden összefoglalva; a játékminőségünk egyik összetevője a stílusunk, mely a készségtárunk, vagyis a folyamatosan felismerhető sajátos viselkedésmódjaink összessége. Ahhoz, hogy egy meghatározott környezetbe minimalizáljuk az illeszthetőségünk elhibázásának lehetőségét, véleményem szerint hozzásegíthet ez a radartérkép. Ideális eset, ha megrajzolod saját reális jelenlegi, illetve a vágyaidban szereplő arányokkal, valamint másokkal, köztük az edzőiddel is vagy – ha az nem megoldható, akkor – elkészíted te az edződ fejével gondolkodva. Ha ezt ugyanazon ábrán valósítod meg, akkor gyönyörűen lokalizálhatóvá válnak az esetleges eltérések aközött, amit te gondolsz magadról, amilyen vagy, amilyen lenni szeretnél és aközött, amit mások gondolnak rólad és amilyennek lenned kellene az edződ szerint. Mindezek összevetésével kialakíthatod a stílusképet arról, hogy milyen is lehetnél, mint önmagad legjobb verziója. Reálisan.

Példaként nézzük meg, mit is gondolok én magamról, milyen stílusú játékos voltam. A radar 0 és 100% között, 10%-os léptékkel mutatja be az arányokat a meghatározott végpontok között.

Stílustérkép-minta; a 20 éves énképem

MAGYARÁZAT:

  • kékkel szemlélteti a kezdeti 1. végpont arányát, a háttérszínnel megegyező pedig a 2. végpont százalékos mutatója
  • 13 ellentétpár olyan tulajdonságokból, amelyek szerintem igazán fontosak a differenciált típusmeghatározás és célirányos fejlesztés szempontjából
  • felfogásból eredő vagy arra ható tulajdonságok

Gyakorlási lehetőség:

Miután áttanulmányoztad, nyugodtan írd meg nekem a footballcodeinstitute@gmail.com mail címre, ha valamelyik szerinted nem releváns vagy újabb ellentétpárok lennének indokoltak. Esetleg fejtsd ki azt is, hogy miért javaslod, amit javasolsz, de azt vedd figyelembe, hogy valóban elsőrendű tulajdonságok-e vagy olyanok, mint például a gyors és lassú, azaz csak másodlagosak az én olvasatomban, mert a fejlesztésben tévútra terelhetnek. Egyébként is Cruijff óta tudjuk, hogy az optimális időzítés felülírja a jelentőségüket.

KILENCES:KILENCÉSFELES

Mindig azzal kezdem a megismerést, hogy mennyire kilences, aki százszázalékban csatár éskilencésfeles, aki a kilences és a tízes határán a kilences felé billen, vagyis inkább csatár, mint középpályás. Magamnál 40:60 arányt éreztem a kilencésfeles javára. Gyakorlatilag a tehetségkibontakoztatás szemszögéből elég erre a két középcsatártípusra felosztani a posztot. Ezen két végpont közötti skálán mozognak a középcsatárok, azonban mindkét verziót és árnyalataikat is meg lehet játszani különböző arányban;

  • elegánsan és hiperaktívan
  • párharckeresően és – kerülően
  • sablonosan és változatosan
  • kiszolgálóan és kiszolgálandóan
  • igazodási pontként és igazodó árnyékként
  • önzően és kollektív önzőséggel
  • extrémen és konzervatívan
  • jóindulattal és rosszindulattal
  • építően és rombolóan
  • proaktívan és reaktívan
  • megoldósan és megúszósan
  • maximalistán és minimalistán

Kiegészítésképpen az angol megfelelői az ellentétpároknak (a bemutatkozó kártyákon így szerepelnek):

  • 9:9,5/nine:nine and a half
  • elegant:hyperactive
  • duel+:duel-
  • stenciled:varied
  • server:to be served
  • origo:shadow
  • selfish:collectively selfish
  • extreme:conservative
  • benevolent:malevolent
  • constructive:destroyer
  • proactive:reactive
  • solver:survivor
  • maximalist:minimalist

Ahhoz, hogy be tudjuk lőni, hol is vagyunk mi a 1+12 pár – végletként kiemelt tulajdonság – skáláin, nyilván minél pontosabban értenünk kell, hogy melyik végpont mit is jelent…

ELEGÁNS:HIPERAKTÍV

Az elegancia alapfeltétele a tökéletes időzítés és a minimális szórás – hangsúly az esztétikai élményen és a hibátlanságon van -, míg a hiperaktivitás esetében belefér a folyamatos kezdeményezésekbe a nagyobb mértékű szórás – hangsúly az állandó cselekvési kényszeren, a próbálkozások mennyiségén van. Magamnál ezt az arányt 80:20-ra lőttem be az elegancia javára.

PÁRHARCKERESŐ:PÁRHARCKERÜLŐ

A párharckereső felfogás azt eredményezi, hogy mindig a labda felé lépve vagy a védőre ráállva kéred a labdát, illetve állandóan párharc távból testkontaktussal próbálsz direkt labdát szerezni. Ezzel ellentétben a párharckerülő felfogás leválással és beindulással operál, illetve testkontaktus nélkül igyekszik labdát szerezni. Magamnál 30:70-ben állapodtam meg a párharckerülő javára.

SABLONOS:VÁLTOZATOS

A sablonos annyira bízik abban a néhány tökélyre fejlesztett praktikájában és típusszituációjában, amit általában sikeresen megold, hogy nem foglalkozik a kiszámíthatósággal, csak kitartóan erőlteti a szokásos viselkedésformáit az eredményesség reményében. A változatos széles repertoárt alkalmaz, sokféle típusszituáció kreálására alkalmas, ezért kiszámíthatatlan, veszélyes és ettől reméli, hogy eredményes is lesz. Nálam ez 20:80 volt a változatos javára.

KISZOLGÁLÓ:KISZOLGÁLANDÓ

A kiszolgáló személyiségéből és erősségeiből vagy éppen a csapton belüli hierarchiában elfoglalt helyéből fakadóan támogató attitűddel működik szinte minden pillanatban, vagyis mindig az a prioritás miként tud segíteni. A kiszolgálandó abban jó, hogy felteszi az i-re a pontot, de abban valóban jónak kell lennie, különben elveszik a süllyesztőben. Magamat 40:60 arányban tartottam inkább kiszolgálandónak.

IGAZODÁSI PONT:ÁRNYÉK

Az igazodási pont az a játékos, aki mindig a célkeresztben van a társak és az ellenfél játékosainak szemszögéből is. Az ő mozgása, viselkedése az origó, amely árnyékokat hoz létre, mellyel a védők figyelmén kívül esik a mellette-mögötte-előtte igazodó árnyék. Fontos itt is megjegyezni, hogy nem csak a kilences lehet az igazodási pont, játszhat ő is árnyékként, ha a kilencésfelesre irányítjuk tudatosan a rivaldafényt. Én az esetek többségében 20:80-ban inkább az árnyék voltam.

ÖNZŐ:KOLLEKTÍVEN ÖNZŐ

Az önző csakis azt tudja elképzelni, hogy egyedül ő fejezheti be góllal a támadást. Mindenki másnak egyenesen kötelessége ebben őt támogatni. A kollektíven önző ugyanakkora jelentőséget tulajdonít például a gólpassznak vagy az utolsó előtti passznak, mert minden szituációban azt nézi, hogy a közös érdek miként juthat felszínre. Ő is önző, csak kollektíven értelmezi, azaz a számukra pozitív végeredmény áll a döntései, viselkedése fókuszában, nem pedig a góllövőlista. Nálam ez 30:70 volt a kollektív önzőség javára, ami azt jelenti, hogy mindig azt néztem meg először, hogy én be tudom-e góllal fejezni, de ha nem, akkor a sokkal jobb pozícióban helyezkedő játékostársam választottam második lépésben.

EXTRÉM:KONZERVATÍV

Az extrém mindig a különlegesre, a megbotránkoztatóra, az egyedire, a vakmerőre törekszik. Ellentéte pedig a konzervatív, aki az értékek konzerválására, a már jól bevált megjelenés- és viselkedésformákra esküszik. Nálam ez ingadozott, de a beérés felé haladva megállt 20:80-ban a konzervatívabb oldalon.

JÓINDULATÚ:ROSSZINDULATÚ

A jóindulatú alapbeállítottság meghatározza az egyén hosszútávú szerepét a csapatban. Vele lehet haladni, míg a rosszindulatú ember a fontos pillanatokban általában gátja a fejlődésnek, a saját fejlődésének is, mert a rosszindulatú olyan, mint az irigy ember, elveszti a saját szabadságát. Két fontos dolgot határoztam meg magamnak még régen; egyik, hogy soha ne legyek unalmas, a másik meg, hogy soha ne legyek rosszindulatú. Előbbi nem biztos, hogy mindig sikerül, de utóbbi minimum 90%-ban biztosan.

ÉPÍTŐ:ROMBOLÓ

A konstruktív az építkezési szándék véglete, akinek megvan a türelme minden szükséges lépést megtenni és szeret valami felépítményt létrehozni. A romboló abban látja türelmetlenül a siker kulcsát, hogy mindig azonnal be kell avatkozni, amint lehet, nincs mire várni, le kell dózerolni az ellenfél építkezéseit minden esetben és eszközzel. Én ebből a megközelítésből abszolút konstruktív voltam 90:10 arányban.

PROAKTÍV:REAKTÍV

A proaktív elémegy az eseményeknek és megpróbál folyamatosan olyan szituációkat kialakítani, melyekből várhatóan ő jön ki jobban, míg a reaktív megpróbál minél gyorsabban és jobban reagálni a történésekre és megoldani a kialakult helyzetet az addigi tudása és tapasztalatai alapján. Nálam 80:20-ban dominált a proaktív felfogás, legalábbis a szándékok szintjén mindenképp.

MEGOLDÓS:MEGÚSZÓS

A megoldós soha nem bújik ki a felelősség alól, mindent megpróbál megoldani és ez húzza előre, ez a törekvés biztosítja a folyamatos fejlődést. A megúszós pedig nem megoldani, hanem átvészelni, megúszni próbálja a komfortzónáján kívüli szituációkat, ami finoman szólva sem katalizálja a karakterépítést. A magam részéről 80:20 arányban a megoldást kerestem mindig is.

MAXIMALISTA:MINIMALISTA

A maximalista minden körülmények között a maximumot várja el magától és a környezetétől is, semmi mást nem tud elfogadni. A minimalista pedig megelégszik azzal a küszöbbel, ami még éppen elég ahhoz, hogy működni tudjon az adott szinten. Nálam a maximumra törekvés nyert 80:20 arányban.

Hát így alakult ki a fenti radartérkép rólam, ami mutathat hasonlóságot másokéval, de mégis egyedi, a csak rám jellemző stíluskonstrukció. Így alapja lehet a fejlesztésnek, mert kellő mértékben differenciál, de a nemzetközi beazonosítást is lehetővé teszi.

VEZÉRGONDOLAT

A fejleszthetőséghez alapvetően elegendő csupán két típusra osztani a középcsatár posztot, ez a két véglet a kilences és a kilencésfeles – a köztük húzódó skálán pedig az egyedi árnyalatokat a karaktert meghatározó tulajdonságokból kiemelt ellentétpárok egymáshoz viszonyított aránya mutatja meg a személyiség-konstrukciódban. Mondhatni, hogy ezekkel az arányokkal játszunk, amikor építjük a karaktered. 

by aa

Gyakorlási lehetőség:

Szerinted melyik típus vagy szerepkör illik rám a scisports.com felosztásából?

A. Target Man

B. Shadow Striker

C. Pressing Forward

D. Poacher

E. Mobile Striker

És csak érdekességképpen, hogy milyen szerettem volna lenni…

ELŐKÉSZÜLETBEN…

aProactive CF hatékonyság-index

A játékminőség egyik összetevője ugye a stílus, mely behatárolásával közelebb kerülhetsz a benned rejlő potenciál beméréséhez és kiaknázásához, nyilván kiegészítve a másik összetevő, azaz az eddigi és a várható hatékonyság számszerűsítésével.

A futball igazi vonzereje abból fakad, hogy a stílus végtére is egyfajta szubjektív összetevő, a hatékonyság pedig nagyon is objektív. A kettő együtt nagyon izgalmas nekem.

by aa

A hatékonyság mérhető, mint a középcsatár játékának hatása a csapatjátékra, másrészről pedig a végeredményre. Hatásod a csapatjátékra, azaz a játék kontinuitására, folytonosságára a saját összbeavatkozásaid statisztikájával támasztható alá. A végeredményre gyakorolt hatásod pedig valójában a kulcspillanatok előkészítésének és kihasználásának a mennyiségi-minőségi mutatója.

Előkészítés alatt az aProactive CF hatékonyság-index, mely kidolgozása közben olyan kérdésekre keresem a választ és a képletet, hogy:

  • egy meghatározott időszakban, egy adott környezetben, mint a megbízhatóság fokmérője,  mennyire volt/van jelen a bizalom, a stílusidegenség, a forma, a sérülékenység és a hatékonyság egyvelege?
  • az egyes meccseid idővonalán hogyan jelölhetőek meg a kulcspillanataid, azaz a végeredményre gyakorolt hatásod?
  • mennyire vagy még fejleszthető a stílustérképed alapján a jelenlegi és/vagy egy opcionális környezetben?

Biztosan fontos mutatók:

  • össztétmeccs, pályáralépések száma, játékpercek
  • sérülés miatt kihagyott meccsek és játékpercek
  • egyopciós becsatornázások + konkrét labdaszerzések száma az ellenfél össztámadásépítési szándékának számához viszonyítva
  • helyzetbekerülési és -hozási kísérletek száma, ezekből kanadai pontok
  • helyzetkihasználási kísérletek (konkrét befejezések) száma, ezekből gólok
  • meccset eldöntő kanadai pontok, ebből gól, gólpassz vagy más (utolsó előtti passz, labda nélküli előkészítés)

A hatékonyság-index képlete valószínűleg mindig az utolsó félszezon adataiból számolna, de ezen még gondolkodom.

Gyakorlási lehetőség:

Amennyiben van kedved a hatékonyság számszerűsítésének lehetőségeit továbbgondolni,  esetleg konkrét ötleteid vannak és szívesen megosztanád velem, gondolkodnál a témán közösen, akkor írj a footballcodeinstitute@gmail.commail címre.

KONTROLLPONT:

A Középcsatárok menüpontban elkészítheted a saját stílustérképedet és;

  • ellenőrizheted a tréninggel elsajátított ismereteid mélységét
  • elküldheted nekem a hatékonyságod mutatóit tartalmazó linkekkel együtt (pl. transfermarkt, MLSZ adatbank), mellyel kialakíthatsz egy aktuális minőségképet magadról, mások számára is láthatóvá téve egy debut card formájában

Át a KÖZÉPCSATÁROK menüpontra

Amennyiben érdemesnek tartod rá, akkor népszerűsítsd, osztd meg ismerőseiddel ezt a tréninget is saját kommentárral, gondolatokkal, ötletekkel, amit esetleg kiváltott belőled vagy csak simán, mert tetszett…

Ne felejtsd el Instagramon a footballcodeinstitute profilt bekövetni, mert gyakorlatilag a Tréning Center képes falinaptáraként funkcionál. Az egyetlen social media felület, ahova minden hírt, érdekességet, változást összpontosítok.

Predrag Mijatovic

fotó: taringa.net